Maszkos költészet, villoni balladahagyomány és baloldaliság a harmincas évek közép-európai költészetében
Hauptsächlicher Artikelinhalt
Abstract
A tanulmány a harmincas évek második felében keletkezett két magyar, egy cseh és egy horvát verseskötettel foglalkozik. Faludy György, Erdődy János, Vítězslav Nezval, Miroslav Krleža tárgyalt kötetei problematizálják a szerzőséget, a maszkos költészet esetének minősülnek, szerepet konstruálnak (Villon, Petrica Kerempuh), esetenként álnevet használva (Robert David). A négy kötet a közép-európai Villon recepció és a francia ballada műfaji hagyománya szempontjából is érdekes, amelyhez közvetlenül vagy távolról kapcsolódnak. Mind a négy kötet továbbá a baloldali politikai líra szempontjából is jelentős teljesítménynek minősül. A szerző és a maszk kapcsolatának feltárása esetében az aposztrofé viszonyainak és a költői hang fenomenalizációjának vizsgálata megkerülhetetlen.