PROVERB - TRUE WORD HUNGARIAN PROVERBS IN THE REFORMATION PERIOD AND TODAY

Main Article Content

Abstract

It is a well-established fact that proverbs are historically and culturally situated; they fulfill distinct pragmatic functions across different eras and cultures. Furthermore, their application is significantly influenced by the respective text genre. The Reformation period is widely regarded as the golden age of proverbs, a time when their truth value was firmly believed, and they served as essential moral compasses in everyday life. This article revisits this period by utilizing the fables of the Hungarian writer-preacher Gáspár Heltai as the basis for the investigation. Based on these fables, a collection of proverbs is compiled. The research primarily aims to identify the pragmatic roles attributed to proverbs within these fables. Secondly, the study examines the diachronic endurance of these expressions: whether they have withstood the test of time and remain in common usage, or if they have become archaic or vanished entirely from the linguistic landscape.

Article Details

Keywords:
proverb, realia-proverb, fable, pragmatic function, text-constitutive role
How to Cite
Drahota-Szabó, E. “PROVERB - TRUE WORD: HUNGARIAN PROVERBS IN THE REFORMATION PERIOD AND TODAY”. Proverbium - Yearbook, vol. 43, no. 1, July 2026, pp. 1-37, doi:10.29162/pv.43.1.1203.

References

Primärliteratur

Heltai, Gáspár. A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái és oktató beszédei valamint azoknak értelme melly fabulákat egybeszerzette és Kolozsvárott anno MDLXVI. kiadta Heltai Gáspár most pedig a mai kegyes olvasónak átnyujtja Keleti Arthur. Nyomtatta és kiadta fennállásának XL-ik évfordulójára a Tevan Nyomda Békéscsabán MCMXLIII. Békéscsaba: Tevan Nyomda, 1958.; Elektorinische Version: Budapest: Elektronikus Könyvtárért Egyesület, 2011, https://mek.oszk.hu/05900/05925/05925.htm, abgerufen am 20. Februar 2026.

Szép, Ernő, Hg. Mátyás király tréfái. Budapest: Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesület, 2024. (mek.oszk.hu/25400/25476/pdf25476.pdf), abgerufen am 20. Februar 2026.

Sekundärliteratur

Bárdosi, Vilmos. Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2015.

Békési, Imre. Szövegszerkezeti alapvizsgálatok (magyar újsághíranyag alapján). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

Burger, Harald. Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. 4., neu bearbeitete Auflage. Berlin: Erich Schmidt Verlag, 2010.

Christophe, Alain. „Das Phrasem im literarischen Text: interne und externe Kohärenz“. Europhras 2000. Internationale Tagung zur Phraseologie vom 15.–18. Juni 2000 in Aske/Schweden, hg. von Christine Palm-Meister, Tübingen: Stauffenburg Verlag, 2004, S. 25–34.

Deme, László. „A mondatok egymáshoz kapcsolódása a beszédben“. Magyar Nyelvőr, Nr. 89, 1965, S. 292–302.

Drahota-Szabó, Erzsébet. Realien – Intertextualität – Übersetzung. Landau: Verlag Empirische Pädagogik, 2013.

Drahota-Szabó, Erzsébet. Deutsche Phraseologie aus intra- und interlingualer Perspektive. Imst: Alphabet Wörterbuchverlag, 2021.

Drahota-Szabó, Erzsébet. Semantik und Textlinguistik. Sprachwissenschaftliches Basiswissen für angehende DaF- und DaZ-Lehrende und für Germanistikstudierende. Bd. 2, Imst: Alphabet Wörterbuchverlag, 2022.

Duden 2001 = Der Duden in zwölf Bänden. Das Standardwerk zur deutschen Sprache. Band 7. Herkunftswörterbuch. Etymologie der deutschen Sprache. 3., völlig neu bearbeitete und erweiterte Auflage. Mannheim / Leipzig / Wien / Zürich: Dudenverlag, 2001.

Duden 2013 = Der Duden in zwölf Bänden. Das Standardwerk zur deutschen Sprache. Band 11. Redewendungen. Wörterbuch der deutschen Idiomatik. 4., neu bearbeitete und aktualisierte Auflage. Berlin / Mannheim / Zürich: Dudenverlag, 2013.

DUW 2023 = Deutsches Universalwörterbuch. 10., vollständig überarbeitete und erweiterte Auflage. Berlin: Dudenverlag, 2023.

Fleischer, Wolfgang. Phraseologie der deutschen Gegenwartssprache. 2., durchgesehene und ergänzte Auflage. Tübingen: Niemeyer Verlag, 1997.

Forgács, Erzsébet. „Variánsképződés és szövegbe szerkesztés – Közmondások Heltai Gáspár műveiben“. Néprajz és Nyelvtudomány, Jg. 38, 1997, S. 39–68.

Forgács, Tamás. Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2003.

Forgács, Tamás. Történeti Frazeológia. A történeti szólás- és közmondáskutatás kézikönyve. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2021.

Grzybek, Peter. „Sprichwort und Fabel: Überlegungen zur Beschreibung von Sinn-Strukturen in Texten“. Proverbium, Yearbook of International Scholarship, vol. 5, 1988, S. 39–67.

Halász, Előd, Csaba Földes und Pál Uzonyi, Hgg. Magyar-német nagyszótár. Ungarisch-deutsches Großwörterbuch. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.

Hrisztova-Gotthardt, Hrisztalina, Anna T. Litovkina, Péter Barta und Katalin Vargha. A közmondásferdítések ma: öt nyelv antiproverbiumainak nyelvészeti vizsgálata. Budapest: Tinta Könykiadó, 2018.

Kertész, Manó. Szokásmondások. Nyelvünk művelődéstörténeti emlékei. Révai Testvérek Irodalmi Intézet R.-T. kiadása. Budapest: Fővárosi nyomda részvénytársaság, 1922.

Kluge, Friedrich. Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache. 22. Auflage unter Mithilfe von Max Burgisser und Bernd Gregor. Völlig neu bearbeitet von Elmar Seebold. Berlin / New York: De Gruyter, 1989.

Koller, Werner. Redensarten. Linguistische Aspekte, Vorkommensanalysen, Sprachspiel. Tübingen: Max Niemeyer Verlag. 1977.

Kovács, László. Fogalmi rendszerek és lexikai hálózatok a mentális lexikonban. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2013.

Lajos, Katalin. „Frazeológia és identitás“. Nyelv, nemzet, identitás. A VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Debrecen, 2006. augusztus 22–26.) nyelvészeti előadásai, Bd. I, hg. von József Jankovics, Debrecen/Budapest: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, 2007, S. 101–113.

Lengyel, Klára. „A ritkább szóalkotási módok“. Magyar grammatika, hg. Borbála Keszler, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000, S. 341–350.

Lüger, Heinz-Helmut. „Phraseologie und Argumentation“. Phraseologie und Phraseodidaktik, hg. von Martine Lorenz-Bourjot und Heinz-Helmut Lüger, Wien: Edition Praesens, 2001, S. 65–83.

Lüger, Heinz-Helmut. „,Wer gackert, muss auch legen‘. Phraseologie und Textbildung“. Mit Wörtern bewegen. Festschrift für Mariann Skog-Södersved zum 60. Geburtstag, hg. von Mona Enell-Nilsson, Benedikt Faber und Henrik Nikula, Vaasa: Vaasan yliopisto, 2013, S. 201–211.

Margalits, Ede. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Budapest: Bushmann F. könyvnyomdája, 1897.

O. Nagy, Gábor. Magyar szólások és közmondások. Budapest: Gondolat Kiadó, 1976.

O. Nagy, Gábor. Mi fán terem? Magyar szólásmondások eredete. Budapest: Akkord Kiadó, 2011.

Pusztai, Ferenc, Hg. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.

Rozgonyiné Molnár, Emma. „Logikai relációk kifejezése hálódiagrammal a szöveg és a mondat vizsgálatában“. Magyar Nyelvőr, Nr. 102, 1978, S. 352–363.

T. Litovkina, Anna. Magyar közmondástár. Közmondások értelmező szótára példákkal szemléltetve. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005.