DO THE BIG FISH EAT THE LITTLE ONES? ARTIFICIAL INTELLIGENCE VS. HUMANS IN TRANSLATING PROVERBS
Article Sidebar
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Main Article Content
Abstract
This paper, with its provocative title, serves as a small experiment, a case study intended to spark further scholarly discussion. The central question is: Who handles the translation of proverbs more successfully – professional translators or ChatGPT? The author compares excerpts from Hungarian literary works with their German and English translations. Both human translations and those of generative artificial intelligence are critically analyzed. The source texts selected for the study contain proverbs that are constitutive of the text, i.e., they have a particular translation relevance. The primary evaluation criteria for analyzing the translations are: Who, the human or ChatGPT, can better assess the translation relevance of the respective proverb? Who can – based on translation relevance – choose an adequate translation procedure? In an exaggerated form, the question is whether or for how long translators (humans) are still needed when translating literary works.
Article Details
References
Bárdosi, Vilmos. Szólások, közmondások eredete. Frazeológiai etimológiai szótár. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2015.
Burger, Harald. Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. 4., neu bearbeitete Auflage, Berlin: Erich Schmidt Verlag, 2010. (= Grundlagen der Germanistik, Bd. 36)
Drahota-Szabó, Erzsébet. Realien – Intertextualität – Übersetzung. Landau: Verlag Empirische Pädagogik, 2013. (= Beiträge zur Fremdsprachenvermittlung, Bd. 19)
Drahota-Szabó, Erzsébet. Die Sprache und die Kultur als Hindernisse der literarischen Übersetzung. „Transfert nec mergitur.” Albert Sándor tiszteletére 65. születésnapja alkalmából, hg. von Bartha-Kovács, Katalin, Zsuzsanna Gécseg, Eszter Kovács, Ágoston Nagy, Dóra Ocsovai, Géza Szász, Szeged: JATEPress, 2014, S. 45–60.
Drahota-Szabó, Erzsébet. Fordíthatóság, fordíthatatlanság és ami közötte van. A kultúraspecifikus nyelvi elemek átültetéséről. Szeged: Grimm Kiadó, 2015.
Drahota-Szabó, Erzsébet. Deutsche Phraseologie aus intra- und interlingualer Perspektive. Imst: Alphabet Wörterbuchverlag, 2021.
Duden 2005 = Der Duden in zwölf Bänden. Das Standardwerk zur deutschen Sprache. Band 9. Richtiges und gutes Deutsch. Wörterbuch der sprachlichen Zweifelsfälle. 5. Auflage. Mannheim / Leipzig / Wien / Zürich: Dudenverlag, 2005.
Duden 2013 = Der Duden in zwölf Bänden. Das Standardwerk zur deutschen Sprache. Band 11. Redewendungen. Wörterbuch der deutschen Idiomatik. 4., neu bearbeitete und aktualisierte Auflage. Berlin / Mannheim / Zürich: Dudenverlag, 2013.
DUW 2023 = Deutsches Universalwörterbuch. 10., vollständig überarbeitete und erweiterte Auflage. Berlin: Dudenverlag, 2023.
Farø, Ken. Dogmatismus, Skeptizismus, Nihilismus und Pragmatismus bei der Idiomübersetzung: Grundfragen zu einer idiomtranslatorischen Theorie. Phraseology in Motion I. Methoden und Kritik. Akten der internationalen Tagung zur Phraseologie, Basel, 2004, hg. von Häcki Buhofer, Annelies, Harald Burger, Baltmannsweiler: Schneider Verlag Hohengehren, 2006, S. 189–202. (= Phraseologie und Parömiologie, Bd. 19)
Forgács, Tamás. Magyar szólások és közmondások szótára. Mai nyelvünk állandósult szókapcsolatai példákkal szemléltetve. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2003.
Hoffmann, Heinrich. Der Struwwelpeter. Frankfurt am Main: Selbstveröffentlichung, 1845.
Hrisztova-Gotthardt, Hrisztalina, Anna T. Litovkina, Péter Barta, Katalin Vargha. A közmondásferdítések ma: öt nyelv antiproverbiumainak nyelvészeti vizsgálata. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2018.
Longman 2001 = Longman Dictionary of Contemporary English. Third edition with new words supplement. Edinburgh: Pearson Education Limited, 2001.
Margalits, Ede. Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Budapest: Hg. von Lajos Kókai, 1896.
McAdoo, Timothy. How to cite ChatGPT? 2023, https://apastyle.apa.org/blog/how-to-cite-chatgpt, abgerufen am 15. Februar 2025.
Mieder, Wolfgang, Anna Tóthné Litovkina. Twisted Wisdom. Modern Anti-Proverbs. Burlington, Vermont: Queen City Printers, 1999. (= Supplement Series of Proverbium, Yearbook of International Proverb Scholarship, Volume 4)
Nagy, György. Angol-magyar idiómaszótár. Angol és amerikai szókapcsolatok. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1996.
O. Nagy, Gábor. Magyar szólások és közmondások. Budapest: Gondolat Kiadó, 1976.
Pusztai, Ferenc, Hg. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2003.
Rajki, Zoltán, Judit T. Nagy, Ida Dringó-Horváth. A mesterséges intelligencia a felsőoktatásban – hallgatói hozzáférés, attitűd és felhasználási gyakorlat. Iskolakultúra, Jg. 34, 2024/Heft 7, S. 3–22.
Röhrich, Lutz. Lexikon der sprichwörtlichen Redensarten. Freiburg / Basel / Wien: Herder, 1988.